A Kőbányai pincerendszer, ahol repülőgépeket szereltek össze

 

A kőbányai pincerendszert számos legenda övezi, ezeknek jártunk utána…

 

Kőbányai pinferendszer fő járata

 

Megközelítés: Autóval kőbánya, Bánya u. 37., tömegközlekedve a Mexikói útig kisföldalattival, onnan a 3- as villamossal a Szent László térig, majd 10 perc gyaloglás.

Bejárat: Budapest, X. Bánya u. 37.

Látogatás időtartama: kb. 2 óra

A látogatás során kb. 2 km járatszakaszt tekinthetünk meg.

Gyermekbarát túra

 

Látogatás: Csak szervezett, szerződött csoportoknak, idegenvezetővel látogatható, min.10 fő!

Anyagi vonzata: A látogatás fejenként 1500- 3500 Ft túraszervezőtől függően

 

Kőbányai pincerendszer bejárat

 

Adatok:

Össz területe: 144. 000 nm² a Dreher sörgyár alatt 33. 000 nm²

A levegő hőmérséklete 14 fok.

Járművel 5 mélyudvaron lehetett behajtani a pincerendszerebe.

A bánya 10- 15m- rel van a föld alatt.

A járatok szélessége 4- 6m, magassága 8- 10 m.

Azonban mégis a legmegdöbbentőbb a hossza, mely 32 km! A rendszerben végig villanyvilágítás van.

Az alja nyirkos, tócsás, mivel nincs leszigetelve.

 

Kőbányai pincerendszer térképe

 

A kőbányai pincerendszer háttére, története:

 

A föld alatti bányászatra IV. Béla adott jogot 1244- ben, mivel a követ innen bányászták a föld alatt, a miocén szarmata mészkő igen jól bányászható. 1838.- ban a nagy árvíz idején megugrott a bányászat, hiszen sok kőre volt szükség. Pest jelentős része is ebből a mészkőből épült.

Többek között a Lánchíd, Magyar Tudományos Akadémia, Opera, Margit híd, Mátyás templom, Citadella, Halászbástya kő elemei.

A bányászat 1890- ben állt meg. 1867- ben tudatosan kedzdték bővíteni a barlangrendszert, hiszen a bortermelés megugrott. A borászok, és növénycsíráztatók, gombatermelők vették birtokukba.

 

Az 1941- ben kötött magyar német repülőipari egyezmény hatására Csepelen repülőgépgyár épült, ahol 1942- től Messerschmitt “ME 210” kétmotoros harci repülőgépeket gyártottak, és a felszínen kapták meg a szárnyaikat. Azonban az 1944- es bombázások hatására ezeket a földalatti tárókba, barlangokba telepítették át.

A szellőzést légaknákon keresztül oldották meg.

A 2009- ben találtak rá a likőrgyár alatti részen a likőr tárolására, érlelésére alkalmas csempézett medencékre, mely ma is látható.

 

Kőbányai pincerendszer nagy terem

 

A kőbányai pincerendszer mai helyzete

 

Jelenleg a nagy része a kőbányai önkormányzaté kihasználatlanul, ami évi százmillió forintba kerül a fenntartása! Az értékét ötmilliárdra becsülik. Próbálják kiadogatni dízsletgyártásra, ill. az alsó vízalatti szakaszokon búvármerültetéseket csinálnak. De tény, hogy iszonyú potenciál lenne a hasznosításában!

Nehezíti a bérbeadást, hogy műemlék védelmet élvez. Kisebbik fele a Dreher sörgyáré, melyet 1862- ben vásárolt meg Dreher Antal, melyet tárolásra használnak…

Néhány lelkes szervező sporteseményt szervez itt, bringaversenyt, és futóversenyt.

 

Túraleírás:

 

A Bány autcai teherbehajtón sétálunk le a föld alá, ahol némi bevezetés után térképen nézhetjük meg a rendszer alaprajzát.

A Duna csokoláddégyár hajdani hőközpontját is megnézhetjük, bár ma már nem működik…

Egy ráccsal lezárt hidegháborús óvóhelyre is betekinthetünk, melyet a II. világháborúban használtak.

A búvároknak igazi csemege, akik szeretik a zárt térben a roncsmerüléseket, persze megfelelő végzettséggel. A Park kút nevű részen merülnek akár -36 m mélységben a széles járatok, és a szűkebb lejárók csigalépcsők között. A gépház a vízszivattyúzása abbamaradása után víz alá került – 44 m mélyen

Több filmet is forgattak itt, mint pl. a Kém, a Sztálin menyasszonya

Egy fém lépcsőn át bekukkanthatunk az 1 millió literes víztározóba, mely jelenleg szinte üres. A sörgyártás mérhetetlen mennyiségű vizét innen nyerték.

 

A rendszerben 2 db szép boltíves helyiség található a Dreher villa alatt, melyet kápolnának is használtak.

 

Összességében egy látványos túra a bunkerek, alagutak iránt érdeklődőknek, de azért nem kell nagy dolgokra számítani…