Légoltalmi bunker vagy dolomitbarlang? – Az Óbudai gáztározó titkai
Az Óbudai gáztározó egy népszerű, mégis rejtélyes és különleges helyszín Budapest III. kerületében. Nem véletlen, hogy olyan sok érdeklődőt vonz: ipari és turisztikai szempontból is nagy jelentőségű hely. Történelmileg az Óbudai Gázgyár működésével szokták összekapcsolni, de mivel összeköttetésben áll a Királylaki-barlanggal, barlangászok is előszeretettel látogatják. A legironikusabb tény az Óbudai gáztározóval kapcsolatban azonban kétségtelenül az, hogy valójában sosem szolgált gáz tárolására.
Miért volt olyan jelentős az Óbudai Gázgyár?
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy egyáltalán mi az a gázgyár? A gázt külön gyártani kell a budapestieknek? A válasz a XX. század elején még egyértelmű igen volt!
A háztartások és ipari létesítmények energiaellátása csak a második világháború vége óta történik földgáz felhasználásával. A század első felében még feketekőszénből állították elő a lakosság számára szükséges gázt. Budapesten 1913-ban nyílt meg az Óbudai Gázgyár, mert a közvilágításhoz és a házak fűtéshez egyre több energiára volt szükség. A gyár hamar a főváros egyik legnagyobb és legjelentősebb ipari létesítményévé vált. Az 1930-as évekre elérte termelési maximumát: évente több, mint 200 millió köbméter gázt tudott előállítani a budapestiek számára.
Az Óbudai Gázgyár az energiaellátás mellett természetesen rengeteg munkahelyet is teremtett, a dolgozók és tisztviselők pedig nagyrészt a gyár hatalmas területén, két elkülönített lakótelepen laktak.
A gyár a II. világháború alatt is üzemelt, a bombázások után fel is újították. A hatvanas évektől kezdve azonban a gázkitermelés egyre gyorsabban vesztett népszerűségéből. Az olcsóbb és környezetbarátabb alternatívát jelentő földgáz teljesen átvette az uralmat az energiaiparban, az Óbudai Gázgyár pedig 1984-ben végleg bezárt.
Micsoda valójában az Óbudai gáztározó?
Logikus következtetés lenne, hogy az Óbudai gáztározóban a Gázgyárban előállított gázt tárolták. Ez azonban egyáltalán nem felel meg az igazságnak, sőt, egyáltalán nem volt szokás a kitermelt gázt föld alatti járatokban tartani.
A “gáztározó” valójában a Hármashatárhegy belsejében elterülő, 500 méteres alagútrendszer, amiről sokan hiszik, hogy bánya vagy légoltalmi bunker lehetett.
A biztos források annyi információval szolgálnak, hogy az 1950-es években kezdték kiépíteni ezt az alagútrendszert, a munkálatok azonban félbemaradtak. Ez valószínűleg annak volt köszönhető, hogy a valóban gáztárolásra szánt helyszín kialakítása anyagilag nagyon veszteséges lett volna. Ekkor ugyanis már egyáltalán nem a Gázgyárban termelt gázt, hanem az akkoriban népszerűvé váló földgázt tervezték itt tárolni acéltartályokban. A föld alatti helyszín azért lett volna ideális, mert így a kőzet kívülről támaszthatta volna a tartályokat és kevesebb acélt kellett volna felhasználni a megerősítésükhöz. Emellett a tartályok természetesen védettebbek is lettek volna. Ez a nyereség azonban eltörpült volna az alagutak kiépítésének költségéhez képest, így a tárórendszer végül nem került kialakításra.
A bejárata lezárt a III. Táborhegy oldalában nyílik, lezárt, látogatása engedélyhez kötött.
A bányászati technikával kialakított bejárati táró kis töréssel egyenesen halad, majd 80 m után jobbra egy leágazás. Innen jobbra 20 m után újabb elágazás, balra az Északi metróalagút, egyenesen pár 10 m után a táró szálkőben végződik. Valószínű erre tervezték volna tovább a 3. gáztározó alagutat. Visszatérve az első elágazáshoz még 20 m után érjük el a Déli metróalagutat. Mindkét metróalagút kb. 120 m hosszú. A Déli metróalagút jobb oldalán nyílik a lezárt Királylaki- barlang. A tárón végigmenve a folyosó eszükül, és balra találunk egy vasbeton építményt, majd tovább egyenesen megpillantjuk a szűk bejáratú tartályt. Ide bebújva óriási a visszhang.
Eredeti funkciójáról egy ott maradt kísérleti tartály árulkodik, amely a mai napig megtekinthető. A tartályt a helyszínen hegesztették össze, és beépített műszerekkel csinálták a nyomáspróbát. Először vízzel, majd levegővel töltöttek fel 15 bár nyomással. A nyomáspróba sikerült. A bejárata mellett egy vasbeton kis helyiség található légnyomásálló ajtókkal, valószínűsíthető, hogy a műszereket tárolták itt.
A munkálatok leállása után a gáztározó létezése sokáig államtitok volt, a funkcióját illető sok találgatás a talán pont ennek köszönhető. De mivel az alagutak elhagyatottan álltak a hegy gyomrában. Az újrafelfedezése vitatott. Csecserits Artúr, és Szenthe István nevéhez fűződik. Egy biztos, hogy a barlangászok kutatni kezdték őket. A hivatalos kutatások 2011-ben kezdődtek meg, ekkor találták meg az alagútban a természetes úton keletkezett üregrendszert is. Először A Királylaki táró-barlangja néven vették nyilvántartásba, ez egyszerűsödött később az azóta használt Királylaki-barlang névre. Ez a Budai-hegység leghosszabb (tűzköves, triász) dolomitban kialakult barlangja. A barlang csak kutatók számára járható képződménygazdagsága miatt. A barlang igen szűk, a legtöbb helyen kúszni, vagy négykézláb kell haladni. A bejáratánál egy létrán jutunk le az alsóbb részekhez. A barlang teljes hossza 500 m. Az Ariadne barlangkutató Egyesület máig kutatja. A barlang megkülönböztetett védelem alatt áll!
Hogy néz ki most a terület?
Ha eddig azt hitted, sosem hallottál még az Óbudai Gázgyár területéről, valószínűleg tévedsz. A létesítmény hatalmas telepének egy része ugyanis jelenleg a Graphisoft Parknak ad otthont, ahol számos technológiai és innovációs cég üzemeltet irodát.
Természetesen ide is ellátogathatsz bármikor, de ha a tényleges gyár maradványait néznéd meg, arra is van lehetőséged. A főépületek és a jellegzetes víztorony a mai napig állnak. Akár a történelem, akár az építészet iránt érdeklődsz, ez a program bőven tartogat különlegességeket. Az Óbudai Gázgyár mai napig egyik legnépszerűbb attrakciója, hogy a nagy kátránytornyok belsejében olyan az akusztika, hogy akár még a suttogás is tökéletesen áthallatszik a tér egyik feléből a másikba. Sajnos a környezetszennyező hulladék máig itt pihen, amit bár a törvény előír az állam nem távolítja el, így szennyezve a kerület vizeit, és talaját!
Az Óbudai Gáztározó a régi telepen tett túrának nem része, nagyrészt barlangászok által látogatott. A Királylaki-barlang kizárólag engedéllyel, kutatási céllal látogatható.
Sajnos az Urbexesek sokszor feltörik a tárót, de ez ellen a Duna-Ipoly Nemzeti Park már intézkedett.
Magyarországon, és külföldön szervezek kalandos, és látványos kirándulásokat olyan helyekre, amelyeket csak kevesen ismernek, de egyszer mindenkinek látnia kell!
- Egy nap Budán: történelmi séták és túrák a vár környékén - szeptember 29, 2025
- 5 tipp, ha ősszel vennénk ki a megérdemelt szabadnapokat - augusztus 28, 2025
- Medve szurdok túra: kaland, vízesések, lélegzetelállító panoráma! - május 25, 2025
Legutóbbi túra hozzászólás