Pákozdi ingókövek – vár a magyar Stonehenge :)

Pákozdi ingókövek – vár a magyar Stonehenge 🙂

 

Ezúttal egy izgalmas, látnivalókban bővelkedő vidékre hívunk meg túrázni, a magyar Stonehenge birodalmába. Irány a pákozdi ingókövek!

 

 

Hallottál már a pákozdi ingókövekről?

A természet alkotta csodás kőalakzatok olyanok, mintha szándékosan rendezték volna így őket, pedig emberi kéz nem vett részt a dologban. Bár vannak feltevések, melyek misztikus-mitikus történelmi magyarázatokkal is szolgálnak, ahol a „pogányköveket” annak idején egyfajta szent helyként tisztelték.

A tudomány szerint az idők során a szél és a víz által erodált gránitfelszín keményebb, ellenállóbb sziklái megmaradtak, míg a puhább kőzet eltűnt, így idővel ezek a gránitkövek kiemelkedtek környezetükből, létrehozva a jellegzetes ingókő formákat. Az ingókövek területét hazánk geológiai értékei közül elsőként, 1951-ben nyilvánították védetté. Európa szerte ritkaságnak számít.

Mindenképp érdemes a bakancslistára felvenned úticélként Pákozdot, és ezeket, az egymáson egyensúlyozó sziklákat!

 

A túra hossza: 7,2 km

A túra ideje: 2,5 – 3 óra

Szintemelkedés: 140 m

Megközelítés autóval: Budapest M7-es autópálya – Velencei-tó – Pákozd, Hősök tere (katolikus templom), 1 óra

Megközelítés tömegközlekedéssel: Budapest, Kelenföldi-pályaudvarról induló Székesfehérvári vonat – Kápolnásnyék – Kápolnásnyék-vasútállomástól volánbusszal (749) – Pákozd, Hősök tere, kb. 2 óra, vagy Budapest, Kelenföldi-pályaudvarról induló Székesfehérvári vonat – Velence – Velence vasúti aluljáró volánbusszal (707) – Pákozd, Hősök tere

 

Pákozd: egy falu a magyar Stonehenge közelében

 

Pákozd nagyon sokszínű kikapcsolódást kínál az ide látogatóknak, például az 1848-’49-es forradalom és szabadságharc neves csatájának helyszínéhez egy Katonai Emlékpark és egy Arborétum és Vadaspark is kötődik.

Hősök tere nem csak a fővárosban van – így nevezik többek között Pákozd főterét is, ahonnan nekiveselkedhetsz a klassz túrának. Sok szépet fogsz látni, viszont források nincsenek az útvonal mentén, ezért jól szerelkezz fel ivóvízzel. A templom és a művelődési ház közötti úton indulva térj le a Z + jelzésű ösvényre, és a Bella-patakon, meg az Ady Endre utcán át lassan magad mögött hagyod a falut.

Természetesen a túrázók számára kihagyhatatlan élmény a pákozdi ingókövek felkeresése, ahol érdemes némi figyelmet fordítani a különleges, mesterségesen kialakított tóra, valamint a Gránit tanösvényre is. A tanösvényt 1994-ben létesítették.

 

Kirándulás a Velencei-hegység tövében

 

Az ösvényen haladva elsőként a patakból duzzasztott Bella-tó víztükrének csillogásában gyönyörködhetsz. A betonnal körbevett tó, és a víz mélyébe lenyúló rozsdás vaslétrák árulkodóak: itt egykor strandfürdő működött.

 

A tó után balra haladj tovább, amíg egy széles úthoz jutsz, ahol a fára festett jelzés mutatja, hogy rögtön el kell fordulnod egy erdei ösvényen. A folyamatosan emelkedő szintkülönbség egyre magasabbra visz a Velencei-hegységben a zöld jelzést követve. Egy drótkerítés mellett haladva lassan csodaszép panoráma tárul eléd: nyugatra a Tompos-hegy zöldje. Amikor a jelzések nélküli kereszteződéshez érsz, jobbra kell kanyarodnod. A következő kereszteződésnél a második útra, balra kell letérned. A jelzések sokszor nehezen követhetők.

 

A kővé vált 3 szörnyeteg

 

Felfelé kaptatva, jobbra kanyarodva hamarosan feltűnik előtted az első ingókő: meglátod a Pogány-követ (241 m). A több, szabálytalan formájú gránitsziklából álló Pogány-kő mellett érdemes belefeledkezni a lélegzetelállító háttér nyújtotta élménybe is: földi paradicsomként tárul eléd a környező vidék, a Velencei-tó és az egész Velencei-hegység.

 

Keleti irányban láthatod a hegység legmagasabb pontját, a Meleg-hegyet (352 m), és a pákozdi ingókövek vidékét.
A sziklán a cirill betűs feliratok a szovjet Vörös Hadsereg keze nyomát viselik.

A Pogány-kőtől pár percre északra keresd fel a Kocka követ, amely olyan, akár egy remekbe szabott műalkotás: egyik élén egyensúlyoz a többi sziklán. Tovább haladva, délre az út mellett vár rád az Oroszlán-szikla.

Innen egy vékony ösvényen, a S∆ jelzésen ereszkedj le a hegyről, a cserjésben a jelzéseket a sziklákon keresd. Ezt követően elhaladsz egy mohával borított nagy, lapos szikla mellett, majd rövidesen megpillanthatod a hegység legimpozánsabb sziklaalakzatát, a Pandúr-követ. Óvatosan haladj előre, egyre meredekebbé és csúszósabbá válik az ösvény, míg le nem érsz a völgybe.

 

Amikor újra kényelmesebb lesz az utad, a Gránit tanösvény tölgylevelét és a S∆ jelzéseket követve juthatsz el a Pákozdra vezető úthoz. Ha teheted, érdemes jobbra egy kitérőt tenned a tanösvényen, a Kis-Cipó sziklájához, és a Gomba kőhöz. Visszatérve haladj tovább az úton, s miután elhagytad a kiszáradt, növénnyel benőtt Csorda-kutat, a tanösvény jelzéseit követve idővel térj le az útról és vágj át a tisztáson a P+ jelzésű földútig, amelyen balra kanyarodva még egyszer megcsodálhatod a Velencei-tavat.  Innen már csak pár száz méter a falu és az Ingókő utca, amely a műútig vezet: itt jobbra fordulj, a Velencei-tavat megkerülő kerékpárúton visszaérsz a templomig.

Meggyőztünk? Ne várakoztasd tovább a Velencei-hegység kővé vált fenevadait! Szánj rá egy szép napsütéses délutánt, hogy felfedezd a vidék ingóköveit:)

Ha pedig van még kedved, energiád, akkor Sukoró északkeleti határában keresd fel a Gyapjaszsák ingókövet is. Vagy látogasd meg a Pákozd-Sukorói Arborétumot, és Vadasparkot és Szabadidős Parkot, ahol több mint 200 féle fát, cserjét és számtalan virágot, növényt csodálhatsz meg. Látogatást tehetsz a tájmúzeumban, és a gyerekek játszhatnak egyet a játszótéren.

[ngg src=”galleries” ids=”29″ display=”basic_thumbnail” thumbnail_crop=”0″]