Izgalmas túra Gellért- hegyi Ősforráshoz, és a Gellért- táróhoz
Talán úgy gondolod, hogy kívül-belül ismered Budapest minden zegzugát, azonban csak kevesen tudnak arról a bonyolult és átfogó alagútrendszerről, ami a Gellért-hegy gyomrában több turistalátványosságot is összeköt. Cikkünk után garantáltan máshogy fogod nézni a főváros legnépszerűbb helyszíneit!
Meglepő helyszínről indul a túra
Gondoltad volna, hogy a Gellért-fürdőbe nem csak akkor érdemes ellátogatnod, ha mártózni szeretnél? Ez a túránk ugyanis a Gellért-fürdő udvaráról indul, ahol többek között felfedezheted a fürdő vízének forrását és azt is megtudhatod, hogy hány látványosságot tekinthetnél meg egy csapóajtón keresztül. A túra nem csak izgalmas, de komoly kihívást is jelent, ugyanis extrém körülmények várnak a föld alatt. A rendkívül magas páratartalom és a 40 fokot is meghaladó hőmérséklet csak a legszívósabbaknak való, így kisgyerekekkel a látogatás nem feltétlen javasolt.
Jelenleg csak nagyon ritkán látogatható, és a Gellért Szálló felújításának megkezdésével valószínű megszűnik ez a lehetőség is.
Időtartama: kb. 1 óra
Túra a föld alá
A Gellért fürdőcsarnokából a lépcsőn leérve az udvaron át egy ajtón vezet lefelé az út a tároló medencékhez, és a gépházhoz.
A fürdőből lefelé vezető lépcső 3 nagy méretű víztároló medencéhez vezet, amelyek több mint 600 köbméter vizet tárolnak, miután a forrásból kiszivattyúzzák őket. Ezekből a tárolómedencékből kerülnek feltöltésre a fürdő vendégek számára fenntartott medencéi is, valamint ez víz tartalékot is képez.
Innen jobbra egy kis alagútón, és a téglaboltos lépcsősoron leérve érünk az Ősforráshoz, ahol nagyon meleg van, és iszonyú a pára.
Csak néhány lépésre van az Ősforrás
Nem kell sokat sétálni tovább az alagútrendszerben, hogy a szemed elé táruljon a Szabadság-híd lábánál, mintegy 20 méter mélyen a felszín alatt eredő Ősforrás. A hőmérséklet és a páratartalom itt még magasabb. A föld alatti víztömeg elképesztő látványt nyújt, a többi természeti jelenségről nem is beszélve.
Az Ősforrást egészen az 1800-as évekig folyamatosan használták vízkivételre, de a folyamatosan csökkenő vízállás és a változó vízhőmérséklet miatt ma már védett területnek számít.
Egy kupolás terembe érünk, kb. 20 m- re a felszín alatt a Szabadság híd lábánál (régi nevén Sáros forrás). Közepén egy gránit tömb támasztja a plafont, ami szükséges is, hiszen felette járnak az autók. A stég körül egy vízzel teli medence látható, melynek tetején mészlemezkék úsznak, a víz alatt ún. karácsonyfák álltak össze a víz alá lehulló lemezkékből. A fürdést tiltják.
A víz hőfoka a Dunával való keveredés miatt változó 20- 35 C közötti.
A víz alatt csak búvároknak járható forrásalagút vezet innen a Budavári Királyi palota felé. Azonban veszélyessége miatt a búvárok számára sem engedélyezett a merülés…
A Gellért fürdő medencéi víz visszaforgatósak, így azt csak után táplálják, és fél évente cserélik. A Szabadság híd lábánál ömlik a Dunába, amit a hajléktalanok használnak Jakuzzinak…
Visszalépcsőzünk a Víztározó medencékhez, majd bakra a betonlépcsőn lefelé érjük el a Gellért fürdő gépészeti létesítményeit. Ezek a motorok szivattyúzzák a vizet. Átlagosan 1300 köbméter a Gellért fürdő napi vízfogyasztása, de csúcsidőben lehet 2000 köbméter is.
Az alagútrendszer, ami több célt is szolgál
Innen indul az alagút az ún. Gellért- Táró, ami a Rudas gyógyfürdő érintésével a Rácz fürdőig megy.
Az alagutat 1958 és 1962 között hozták létre, hogy összegyűjtsék a Gellért-hegy lábánál futó források vizét, és azt a fürdőkhöz juttassák, de a kialakított földalatti járat a távhővezetékek kialakítására is tökéletes helyszínt adott. Mindezek mellett pedig egy sokkal fontosabb célt is szolgált: a mintegy 3000 fő befogadására alkalmas alagút légoltalmi célok szerint lett kialakítva, de végül csak a víz és az áram került betelepítésre.
A Gellért fürdőt az első három forrás látja el. Jelenleg a GT II., és GT VI. forrásokból táplálják a Gellért fürdőt. A termálvíz kalciumot, magnéziumot, hidrogén-karbonátos, és szulfát- kloridos, és fluoridos. Összesen 34 forrás érinti az alagutat! A források 18 m mélyről törnek fel.
Több oldalirányú járat is ki lett alakítva benne, amelyek vészkijáratokhoz és szellőzőkhöz vezetnek. A hely misztikus érzetéhez hozzájárul a változó mértékű kivilágítás és a lábaid alatt futó sínpár is, ami a szállításban lett volna használatos.
A táróban a Rácz fürdő után jobbra egy hévizes kis kifolyó vájú található, melyben a meleg vízben görnyedve, gázolva áthaladhatunk az út alatt a Rudas fürdő melletti szórakozóhelyig, mely az alagút vészkijárata.
Tovább haladva egy elfalazott barlangüreg található, mely kint az Erzsébet híd lábánál található lépcsők melletti vasráccsal lezárt kijárat.
A távhővezeték közműalagútja a Tabán alatt folytatódik, és a Várban lévő Széchenyi könyvtár alá megy be. Ez a járat jelenleg több helyen el van falazva, De a Horthy óvóhely az P/50 itt van mellett.
Jelenleg csak az első szellőzőig járható hivatalosan, mivel a Rácz fürdő és az ehhez tartozó alagút Orbán Viktor érdekeltségbe tartozik.
A kaland pedig itt még nem ér véget!
Az alakú közepén egy csille sínpár közt botorkálunk a félhomályban, bár az alagút ki van világítva. A plafonon a bal oldalt a két fekete csőben jön a forrásokból felhozott melegvíz.
Jobb oldalt egy rácsos, lépcsős feljárat vezet az Aragonit- barlangba. A táró építése közben fedezték fel az üreget. A barlangüreget a VITUKI 1970- ben mélyítette ki, és karsztvíz megfigyelő állomásként működött, és egy létrával összekötötték a Sziklatemplommal.
1964- ben fedezték fel. Nevét a falon lévő karfiol formákra hasonlító képződményekről kapta. Hossza 25 m, és 11 m mélyen fekszik.
A barlang 2 kijárattal is rendelkezik:
Az egyik a Gellért tér sarkába fut, ahova régen csillékkel szállították a kitermelt anyagot (Ma már csak a boltíves elfalazás látható. Ide szállították ki a kitermelt anyagot csillékkel.), míg a másik egy sokkal érdekesebb helyszínre vezet. A létrákon felfelé mászva a Szent Gellért Szikla kápolna csapóajtajához jutsz, így akár közvetlen bejutást biztosít a kápolnába. Természetesen a kijárat lezárásra került, hiszen meglepő lenne, ha váratlan látogatók érkeznének a föld alól egy mise alkalmával…
Azonban nem is érdemes elhagyni a barlangot, ugyanis van itt látnivaló bőven. A barlang fala tele van gyönyörű természeti képződményekkel, úgynevezett karfiolokkal, amelyek különlegesen széppé teszik a helyszínt.
Igen kevesen tudják, hogy Budapest névadója a Szent Iván barlang. Ez a nagy barlangszáj, amit a Gellért szállóval szemben látni, jelenleg a Pálos szerzetesrend sziklatemploma.
A Pest szó bolgár- szláv nyelven barlangot jelent. Onnan kapta Pest a nevét, hogy onnan látszik a barlangszáj… 🙂
A másik az üregben található létrán felmászva újabb létra, és ez a Szent Gellért Szikla kápolna aljába nyíló csapóajtóhoz visz, ami szintén le van zárva.
A barlang főtéjén barlangi karfiolok láthatók.
A táróban egy csille sínpár található, amelyen csillével szállították a Rácz, és Gellért fürdő között a gépészeti elemeket, és a szükséges ágyneműt. A karbantartáshoz ma is használják. A bal oldalon egy bemart mélyedésben a Rudas fürdőből jövő forrás túlfolyójának csurgalékvíze távozik.
Magyarországon, és külföldön szervezek kalandos, és látványos kirándulásokat olyan helyekre, amelyeket csak kevesen ismernek, de egyszer mindenkinek látnia kell!
- Az Óbudai gáztározó, avagy a metróalagút titkai - május 17, 2025
- Ausztriai hajtánytúra – Ahol Te vagy a vonat! - május 16, 2025
- A rejtett Gruber József víztároló a Gellért-hegy gyomrában - május 7, 2025
Legutóbbi túra hozzászólás